Feltúrtuk a remény szemétdombját, s ahogy a kedvenc bögrét ragasztaná meg az ember, úgy illesztgettük egymáshoz a halott szerelem darabkáit. Persze, az első koccanásnál széthullott az egész.
B.u.é.k. Ballag óra lusta mutatója,Életünknek, csak mi lehetünk forgatója. Keressük meg azt mi becses,Ékességét, no meg azt mi emberséges. Sok-sok év amint felettünk száll,Ború, derű sokszor…